Sára testvéréék saját tenyésztésű kacsát hoztak karácsonyra. Filigrán, izmos egyedek voltak, gyönyörű színű a húsuk és a bőrük. Katiék nagy gondot fordítanak az állataikra, semmi vegyszer, semmi tápozás, nagy tér a mozgáshoz. Igaz, nem is gigászi méretű példányok, cserébe hihetetlenül finomak.
Ezt a menüt főként Katival együtt készítettük a sültet ő én meg a levest és a desszertet.Szóval Kati sót és borsot tett a kacsára és lefedve betette sülni 160 fokon három órára. Mivel ez egy izom kacsa, sok idő kell az omlós állag eléréséhez. Ezután a fóliát levéve még egy órát sült az ínycsiklandozóan ropogós bőr elérése érdekében.
Közben nekiálltunk levest készíteni. (Az előző napi menühöz készült egy fiatal őzcomb is, de erről nem írok, mert elfelejtettünk fotót készíteni róla.) Na, ennek a csontját tettem fel főni levesnek. A hab leszedése után tettem bele mindenféle zöldséget és egy teatojásban sok fűszert, hogy idővel könnyen ki lehessen emelni a magokat anélkül, hogy felkavarnám a levest. Volt benne fahéj, édeskömény, ánizs, római kömény, szegfűbors, szemes bors és egy pici cayenne bors, de csak annyi, hogy pikáns legyen, és nem csípős. A leves lényegét mégsem ezek a fűszerek adták, mondjuk úgy, hogy jó alapot szolgáltattak a következőkhöz: tettem bele búzaszemeket, egy nagy marék aszalt sárgabarackot és kevéske aszalt szilvát. Az erős vad ízt remekül turbózta a sok féle, bár módjával! használt fűszer és lágyan ellensúlyozta a sok édeskés gyümölcs. Úgy tűnt mindenkinek ízlett. Kissé bátor vállalkozás volt karácsonykor bepróbálkozni egy még ki nem próbált levesötlettel, de hát bátraké a világ. Egyébként sem gáz egy rossz leves a díjnyertes kacsasült árnyékában. Így viszont méltó párja lett. :-)
A kacsa körete lilakáposzta volt és egy már előre elkészített, lefagyasztott zöldséges gersli.
A lilakáposztát felszeleteltük és fedő alatt elkezdtük libazsíron fonnyasztani. Amikor már kezdett puhulni mehetett hozzá só, bors, cukor, pezsgő és almaecet. Ez így pont jó is lett.
A gerslit még reggel kivettem a fagyasztóból. Ezt a köretet a nagy konyhán lestem el. Zöld, sárga és piros kaliforniai paprikával, cukkinivel, és 24 órát főtt libalavessel készült.
Azt gondolom, hogy a karácsony eleve nem kell, hogy a bonyolult ételek ünnepe legyen, de harmadik napra pont elég egy ilyen menü.
Záró akkordként csokoládé pohárkrémmel nyomtuk le a cseppet sem könnyű ételsort. Íme a leírás: Csoki pohárkrém
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése