A kacsanyelvet már használtam alapanyagként a blogon, amire vagy azt kaptam visszajelzésként, hogy soha, vagy azt, hogy ide vele. Szó, mi szó, ez volt a kevesebb.
A legutóbb készített kacsanyelvnél kínai ízek domináltak, most vietnám felé szerettem volna elkanyarodni. Egy reklámból kölcsönkérve az elnevezést, ez amolyan étkezések közti étel. Régen az ilyet nassolásnak hívták, szerintem. Szóval, ez itt, most egy nasi a jobbik fajtából.
A nyelveket alaplében elkezdtem főzni, tettem hozzá halszószt, cukrot és mogyoróolajat, csillagánizst, szegfűszeget, vietnámi fahéjat, friss chilit és kurkumát és egy kis mogyoróvajat. Az egyetlen friss fűszer a mexikói koriander volt, ami persze Vietnámban is elterjedt. Ebben az a jó, hogy míg nalunk ismertebb, soklevelű fajtája hő hatására hamar elveszti ízét, ez a fajta megtartja.
Főztem amíg meg nem puhult, majd beforraltam, hogy jó sűrű legyen a szaftja. Akár magában, mint kis snack-ek, akár rízzsel isteni. Egyszer legalább mindenkinek ki kell próbálnia.
kacsanyelv
halszószt
mogyoróolaj
csillagánizs
szegfűszeg
vietnámi fahéj
friss chili
kurkuma
mogyoróvajat
2 megjegyzés:
Nagyon bizarr így első hallásra, még sosem láttam kacsanyelvet:) Most már csak be kéne szerezni, lehet, hogy az ázsiai boltban van. Nagyon fúrja az oldalamat milyen lehet, de baromi jól néz ki így elkészítve:)
Köszi Trollanyu!
Tényleg finom és tutira be fogják neked szerezni, merrt az egyik kedvenc csemegéjük. Nekem is.
Megjegyzés küldése