Translate

2013. február 27., szerda

Darált marhahús répával és szójacsírával szecsuáni stílusban


Ma gyorsnak kell lennem, mert már megint későn sikerült hazaérni. A fiam is itt van és nagy nehezen sikerült mindenkivel addig egyeztetni, míg közmegegyezésre kínai étel lesz a vacsora. Persze felajánlottam, hogy rendeljünk pizzát, de nem kellett senkinek :)  Az is nehezen született meg, hogy miből legyen. Végre megálmodták, hogy szárított kétszersült marha, de a boltban nem volt megfelelő hús. Így maradt a darált marha hús.

2013. február 25., hétfő

Fahéjas harcsa mézeskalács morzsával

Nagyra tartom a középkori magyar konyha által teremtett ízeket, erről már írtam is régebben. itt a történeti részekről és két hideg ételről írtam.  És itt a főételről és desszertről. Tény, hogy nincs túl sok elkészített ételem ebből a témakörből, de ennek inkább a lustaságom az oka, mint sem az, hogy az ételek nem érdemlik meg a sokszori ismétlést. Van egy másik, prózai ok is. Ahogy itt a blogomon, úgy a középkori receptek nagyrészében sem található mennyiségi leírás, sőt a legtöbb esetben a szavak fordítása is komoly nyomozást igényel. Ez azonban nem panasz, nagyon élvezem a kutatással töltött időt, de épp az idő, amiből nincs olyan sok, így kevésszer szánom rá magam, hogy egy-egy régi receptet kipróbáljak, vagy átgondoljok. Mert meg kell hagyni, nem egy olyan étel van ezek között, amit a mai ember ehetetlennek ítélne.
A mai magyar konyhából az akkor használt fűszerek teljesen hiányoznak, sőt ezeket egyenesen távoli országok egzotikus aromáinak tekintjük ma. (Például gyömbér.) Az is sajnálatos tény, hogy manapság alig eszünk halat, pedig egykoron a legfőbb alapanyagnak számított. Mondanom sem kell, hogy az akkori fajok egy része mostanra ki is halt hazánk vizeiből, de ez nem indok  arra, hogy mára, már csak a Balatonon együnk hekket nyáron, vagy halászlét Baján, esetleg rántott pontyot karácsonykor. Tele voltak a vizeink rákkal és fogyasztottuk is őket bőséggel.

2013. február 24., vasárnap

Mennyei töltött cipó


 Ha kenyér, vagy kelt tészta, akkor nálunk Sáráé a terep a konyhában. De azt hiszem, ezt már említettem néhányszor.
A liszt kérdése központi téma, talán azért mert a jó minőség beszerzése nagyobb kihívás, mint maga a sütési procedúra, pedig az sem egyszerű.
Szóval, most a Szabó malom lisztjét tesztelgeti. Eddig elégedetten. Már az önmagában nagyszerű benne, hogy nem tartalmaz adalékokat, az meg további szempont, hogy hazai munka eredménye.

2013. február 23., szombat

Sült csikre édes burgonyával és tejfölös laskagombával


Hát, ez az étel nem sokkal összetettebb, mint maga a címe, és pont ez az előnye is.
A csirke combokat sózva, borsozva a sütőbe tettem. Gombás mártást terveztem hozzá, de Sára azt kérte, hogy süssem meg azt is.
Így a laskagombát nyakon öntve egy kis olajja, szintén betettem a sütőbe, amikor a csirke már majdnem készen volt.
Az édesburgonyát nagyobb kockákra vágva, serpenyőben pirítottam. Ehhez is csak sót és borsot használtam.
Apróra vágott lilahagymát kissé megpirítottam és a megsült gombát hozzádobtam a serpenyőbe, megszórtam kevés színes paprikával, végül az egészet tejföllel összerottyantottam.

Ennyi az egész, kellemesen házias ízű és finom. Nem gyakran, mondhatnám nagyonon is ritkán csinálok ehhez hasonló ízvilágú ételt, most valahogy ráéheztem. Az édesburgonya köret jó választásnak bizonyult, adott egy kis pikáns jelleget az egésznek.




Esik, esik, esik


"Állok, lábamnál tócsa nő
a pocsolyához - az a dolga.
Bevont farokkal bú elő
az eb, hogy lábam megszagolja.
Kövér az ég, az üdv a gondja,
pislog, dagad a püspök dombja,
fütyülnék s számra pára jő -
hát megfontoltan, mint a dudva,
gőzölgök szépen, komolykodva,
révedek én is, révedő.

Fütyültem könnyedébb koromba...
Esik, hogy nőjön sár meg bodza,
csak egy hűvösen heverő
répa, egy jámbor meszelő
meg én hallgatjuk gondolkodva.

Lassudad, országos eső
hulló hajamat panaszolja."

/József Attila Esik/


Ez egy ilyen reggel, délelőtt, nap. Tegnap még téliesen havas volt a kert, ma meg szomorúan latyakos. 

Forró tea, forró kávé, meleg pléd, egy jó könyv vagy film, összebújás. Ez kell egy ilyen napra. S persze kényeztető reggeli ... tízórai. 

Sára a konyhában sertepertél, még pizsamában, én meg az első tejeskávémat kortyolgatom. 
Jó illatok szállnak felém.Megyek reggelizni. Libamáj, édes hagymalekvár és forró tea Sára saját sütésű kenyerével.

Irigyeljetek. :-)





2013. február 22., péntek

Kókusztejes, mogyorószószos zöldségek

Mostanában a kelleténél többször készítettem húsos ételt. Kellett is miatta hallgatnom eleget, úgyhogy most valami zöldségessel álltam elő. Nem mintha az egészséges életmód zászlóvivője lennék, de ösztönösen törekszem rá. :-) Látens egészség párti vagyok, de sajnos akkora a csábítás a bűnös, ám annál ízletesebb ételek iránt, hogy az egészségtudatosságom, nem képes a felszínre törni. Soha semmitől nincs lelkiismeretfurdalásom, maximum dühöngök, ha késő este többet ettem a kelleténél, de ez mostanában igen ritkán fordul elő. Van hová fejlődnöm.




2013. február 19., kedd

Padlizsánnal sült paradicsomos csirke




Az a helyzet a padlizsánnal, hogy nem vagyunk igazán jó haverok. Gyönyörű a megjelenése, hívogató, ahogy a zöldségesnél felhalmozva várja, hogy megvegyem. Bársonyos, puha tapintása könnyed ételt ígér, de a valóság nem ez. A padlizsán az egyik legnehezebben elkészíthető zöldségféle. Vannak emlékeim a grillezett padlizsánról, amit vagy csizmatalphoz hasonlóra szárítottak, jó esetben mindezt olajjal lelocsolva, vagy inkább sülve-főtt valami lett belőle, ami olajos nedves lében úszik. Pont jól eltalálni az állagát nem kis kihívás.

2013. február 18., hétfő

Sült tofu salátával, kétféle öntettel

Sült tofut eddig csak a kínaiaknál tudtam beszerezni, valamiért a normál boltokban nem terjedt el, pedig annyira jó az állaga, hogy annak is ízlene, aki egyébként nem él-hal a tofuért. Valójában semmilyen hasonlóságot sem mutat a vízben tárolt, friss tofuval.

2013. február 17., vasárnap

Juli fánkja


Nagy nyugalomban írogatom a blogom következő bejegyzését, amikor kopognak az ajtón. Arthur kutya megveszekedett ugatással rohan kifelé, ahogy azt már megszoktuk. Persze, ahogy nyílik az ajtó, alább hagy a bátorsága és a padlóhoz lapulva hátrál.

Sáfrányos nyúl sherry-vel

 A medve barangol az erdőben kezében egy papírral. Meglátja a rókát és odamegy hozzá. Te róka! Van egy halállistám és te rajta vagy, úgyhogy megöllek. Viszont lehet egy utolsó kívánságod. Ó, de jó mondta a róka. Akkor megennék egy nagy kerek sajtot. Hogyne rókakoma - így a medve.
A róka megette a sajtot, majd az örök vadászmezőkre távoztatta a medve.

2013. február 16., szombat

Savanyított káposztás halleves-kísérlet

Újabb próbálkozást teszek a távolkeleti levesmániám fejlesztésére. Eredetileg azon töprengtem, hogy savanyúkáposztás hallevest készítek. Be is szereztem a káposztát, aztán az utolsó pillanatban hátraarc: Megláttam az előtérben egy picike, zsenge káposztafejet. Nyomban úgy döntöttem, hogy ráér még az a leves, inkább én savanyítom a káposztát.

Van egy kínai savanyító levem. Már jó ideje beszereztem, ott hevert a szekrényben, mert ritkán vettem hasznát, valahogy nem volt ingerenciám ételt készíteni belőle. Most jött el az alkalom. Ez elég intenzív éa savanyú is, pont jó a tervezett leveshez. A káposztát vékonyan felszeleteltem és jól meglocsoltam a lével. Két órát pihentettem és tíz percenként átforgattam. Tuti lett. Ez egy barna lé, amiben mindenféle fűszerek vannak, így ízesen savanyúvá teszi a káposztát. Ez adja majd a kontrasztot a leveshez.

Zsenge szójabab saláta az ázsiai konyha ízeivel


A babos kaja kérdése legalább annyira körülményes, mint egy nő kiismerése, mert ugye ehetjük reggel, az arab konyha pl. előszeretettel készít ilyen ételeket. Délben is jó lehet egy finom chilis bab (jut eszembe épp az fő kinn a konyhában) de mindig felmerül a probléma, hogy társaságban, munkahelyen, mondjuk úgy elszabadulhat a pokol egy-egy jobbfajta babos étel után. Vacsorára meg szó sem lehet róla hasonló okok miatt, tetézve azzal, hogy az alvást sem könnyíti, finoman szólva.
Mindezek ellenére a fent említett chilis babot éppenséggel a dolgozóba szándékozom bevinni hétfőn, sőt a kollégákat is megkínálnám belőle. Húh, mi lesz ott....

2013. február 15., péntek

Mogyorószószos csirke

Ez tipikusan egy olyan étel, amit nehéz elrontani, viszont könnyű elkészíteni. Gyorsan megvan és isteni finom. Ha ruha lenne, azt mondanám, hogy alap darab.

Legfontosabb íz meghatározója a mogyoró vaj. Na, ez az amit nem szeretek túlzottan, meg nem enném vajaskenyérrel, de ha távolkeleti ízekre vágyom, akkor hoci-nesze van. Ilyenkor egyszerűen imádom.

2013. február 13., szerda

Osztrigaszószos szójacsíra

Egyik napról a másikra beleugrani egy tavaszi tisztító kúrába, még gondolat szintjén is nehezemre esik, viszont érzem a nyomást rendesen ebben a kérdésben. Úgyhogy ki-ki tekintgetek a kalória szegényebb ételek irányába, mondjuk úgy ráhangolódásként.

A szójacsírát imádjuk. A baj csak annyi vele, hogy a boltokban csak szója szárakat lehet kapni. Ez azt jeleni, hogy az nekem már nem csíra, ami 8-10 centi hosszú. 3-4 centis, az már igen. Ilyet csak kínaiaknál, vagy vietnámiaknál lehet kapni. Legalálbbis Pesten. Gigantikus a kettő között a különbség.

2013. február 11., hétfő

Hideg fogasszeletek paprikasalátával



Kicsit hosszúra nyúlt ma a délután, mert egy készülő rendezvény részleteit beszéltem meg Krisztiánnal a séffel, akivel közösen csinálunk egy vacsora estet március elején. Azt hiszem, hogy szinte minden részletet tisztáztunk, legalábbis, ami a menüt illeti.
Sejtettem, hogy nem végzek korán, úgyhogy még tegnap este a fagyasztóból áttettem a hűtőbe egy fogas darabot, hogy szépen, lassan engedjen ki. Gyors és könnyen elkészíthető vacsorát akartam csinálni belőle.

2013. február 10., vasárnap

Kínai ropogós csirkecomb kockák


Ez megint egy olyan kínai étel, amit nagyon szeretünk. Jobbfajta kínai éttermekben előfordul, de más-más névvel illetik. A lényege viszont változatlan. Csakis csirkecombból készül, sok chilivel, gyömbérrel és fokhagymával. A legjobb benne, hogy minden ropogós. Semmi szójaszósz és egyéb fűszer, csak érthető egymástól elkülönülő aromák. Ráadásul semmilyen ragacsos massza sem borítja, amit sokan nem is szeretnek.

2013. február 9., szombat

Császármorzsa, vagy valami hasonló


Napok óta hallgatom, hogy már megint későn ettünk, már megint sokat ettünk és már megint hízni fogunk. Akkor legyen! Abszolút könnyű ebédet csináltam Sárának, tofu, csíra és zöldbab saláta, kevés zsiradék. Kaptam is a dicséreteket érte.
Alig telik el néhány óra, kapom a kérdést: ennél császármorzsát?

2013. február 7., csütörtök

Sült rizstészta kolbásszal és rákkal

Sára jó ideje azzal szórakoztat, hogy szerezzek neki friss rizstésztát, de olyat, mint a szélesmetélt. Van olyan az tény, de nem itthon. A száraztészta meg teljesen más állagú. Mondtam neki, hogy ez nem jön össze, de kitalálta, hogy beszéljek a vietnámiakkal és vegyem rá őket, hogy készítsenek ilyet is. Anyukádat!!! Magyarul is alig beszélnek, nemhogy külön nekünk legyártanak egy tésztát.



Épp kint kavarok a piacon, amikor önkéntelenül belenyúlok a nagy ládába, ahol a friss rizstésztákat tárolják és a kezembe akad egy hatalmas adag rizslap. Pontosabban egy végtelen hosszú húsz centi széles feltekert lap. Apám!!!! Megvan a megoldás. Hazaviszem, felvágom és kész a metélt. Hurrá!!! Hogy ez eddig nem jutott eszembe!

2013. február 6., szerda

Életem legjobb szendvicse

A mai bejegyzés egy tuti sikerszendvics: egyszerű megcsinálni, különleges, extrém ízvilág és annak is ízlik, aki egyébként nem szereti az összetevőket. Ez hogyan lehet? Az összetevők olyan finom harmóniát alkotnak, hogy nem lehet ellenállni a csábításának.


Tény, hogy a szendvics összeállítása gyerekjáték, de a koncepció, ami mögötte van megér pár mondatot. A szendvics egyik lényege, hogy akár kenyeret, akár bagettet használunk csakis a szuper friss és ropogós jöhet szóba. Ha nem ilyen, kár az időért. 
A másik, hogy csakis érlelt sonkát szabad használni. Minél öregebb, annál jobb. Egy sima pármai sonkával ne vesződjön senki. Egy spanyol érett serrano, már elég ízes lehet hozzá.

2013. február 5., kedd

Csirkecomb kockák zellerszárral


A fiam meglátogatott és azt kérte, hogy csináljak valami kínait. Nem sokat teketóriáztam és az egyszerűség kedvéért és az egészség oltárán létrehoztam egy igen egyszerű ízű, mondhatni fűszerezetlen fogást.

2013. február 4., hétfő

Sült rakott tészta


Nagyon nem vagyok elégedett. Van egy szuper sütőm, de lassan már azon gondolkodom, hogy mire fel. Háromszor vitték szervizbe, ámuldozva, hogy még ilyet nem is láttak, mert ezzel a márkával soha sincs baj. Talán már túl okos is. Szóval, most az a dolgom, hogy teszteljem. Már látom, hogy egy problémát nem oldottak meg. Nem húzom fel magam miatta, de nem értem, hogy miért nem figyelnek oda, amikor mondom, hogy mi a gond. Iszok egy pálinkát, aztán folytatjuk.

2013. február 3., vasárnap

Lazacos saláta

Egy nehéz ebéd után vagy rá kell tenni még egy lapáttal, vagy igazán könnyűt és egyszerűt készíteni. Második verzió lett elfogadva. Egy lazac darabot besóztam és őrölt koriandert szórtam rá. Serpenyőben megsütöttem mindkét oldalát és kitettem az ablakba hűlni. Épp elég hideg és szeles az idő kint.

Szecsuáni csirkeszárnyak - haladóknak!

Ha van étel, amire azt mondhatom, hogy top-top-top, akkor ez az. Amíg az ember nem eszik egy jól elkészített szecsuáni csirkeszárnyat, addig csak szereti a kínai konyhát, ez után viszont imádni fogja.
Tökéletes borzalom. Így tudnám leginkább jellemezni ezt az ételt, mégis ha beleízlelek, akkor muszáj tovább és tovább ennem, míg az utolsó kis szárnydarabocska is elfogy. Minden falat egy újabb szenvedés és egy újabb gyönyörűség is egyben. Perverz, ezért mondom, hogy csak haladóknak.

Van még két fontos tudnivaló, annak aki otthon nekilát elkészíteni:
1, Olyan mérhetetlenül erős, torokkaparó szag fog terjengni a konyhában, ami szinte megfullasztja az embert.
2, Valójában kettős szenvedés ez az étel, egyszer amikor befelé megy, másodszor, amikor kifelé. Viszont a jó hír, hogy kipucolja a beleket. :-)

2013. február 2., szombat

Fűszeres bárányborda

Ezt a bárányt nem ma sütöttem, de teljesen elfeledkeztem róla. Így történhetett, hogy eddig nem került fel az írásaim közé. Sokat most sem írok, mert az egyszerűség és a gyorsaság jegyében fogant.
Bár elég drága a bárányborda, itthon csak én eszem, ezért elég egy kevéske is belőle, hogy kielégítsem bárány imádatomat. Kár is volna tagadni, imádom a bárányt.

Hamis kelbimbó felfújt


Nem is akartam eredetileg szuflét készíteni és sokat vesződni sem az ebéddel. Annyit tudtam, hogy lassan el kell használni a kelbimbót, ami itthon van. Ezért betettem a gőzpárolóba 6 percre. Ezalatt azon töprengtem, hogy mit szeretnek a nők, amire a pasik kevésbé cuppannak rá. Hát persze, hogy a felfújt az. Na hát, az én csillagvirágom nem kapott ma annyi jó pontot, hogy nekiálljak a macerának. Sőt!!! Egyébként meg nem is szereti. Viszont valami hasonlót gondoltam készíteni.
Ha van hamis gulyás, hamis rétes, hamis túrógombóc, akkor talán van hamis felfújt is. Legalábbis én most valami ilyesmire adtam a fejem.

2013. február 1., péntek

Babos csirke datolyával a nyár emlékére

Ha már tél van, akkor dobjuk fel az estét egy tartalmas étellel, ami a meleg tengerpartot idézi és ha már élet igenlés, akkor legyen görögös az íze. Ma úgy is olyan szépen sütött a nap, hogy az iroda ablakán át besütő meleg szinte elfeledtette, hogy a február még tartogat kemény napokat.
Tudom, hogy ilyet nem esznek e Görögök, de ha megkóstolnák, akkor gondolom beburkolnák és pikírten megjegyeznék, hogy: ebből nem lesz nemzeti étel, de ha van még, akkor ennének belőle. Vagy nem, de miért is ne fantáziálhatnék.