Translate

2013. február 24., vasárnap

Mennyei töltött cipó


 Ha kenyér, vagy kelt tészta, akkor nálunk Sáráé a terep a konyhában. De azt hiszem, ezt már említettem néhányszor.
A liszt kérdése központi téma, talán azért mert a jó minőség beszerzése nagyobb kihívás, mint maga a sütési procedúra, pedig az sem egyszerű.
Szóval, most a Szabó malom lisztjét tesztelgeti. Eddig elégedetten. Már az önmagában nagyszerű benne, hogy nem tartalmaz adalékokat, az meg további szempont, hogy hazai munka eredménye.

A kovász már egy napja érleli a liszt felét. Az élesztőt mézzel és egy kis liszttel keveri össze, amit felönt langyos vízzel. Miután felfutott a kovászos masszába kerül és megy hozzá a só, meg a maradék liszt.
Ezt "hányaveti" módon összegyúrja, majd félreteszi kelni. Eddig az volt a menet, hogy jól átdagasztotta a tésztát és csak azután kelesztette hosszan. Most meg félig dagaszt, félig keleszt, aztán megint dagaszt és megint keleszt. Lövésem sincs, hogy ezzel mit akar elérni. Szerintem Ő sem tudja, csak próbálkozik.

Régebben nem értettem, hogy miért kell a kovász, amikor az élesztő is épp úgy megkeleszti a tésztát. Limara Pékségének oldalán olvastam egyszer, hogy a kovász nélkül készült kenyér, csak kelt tészta. Mivel addig csak "kelt tésztát" csináltunk, nem nagyon akaródzott komolyan venni. De utána Sára megcsinálta a kovászt és megmutatta a különbséget is. Az, hogy az ízében ott van az az enyhén savanykás hatás, amitől nem lesz savanyú a kenyér, de mégis összetéveszthetetlenül más, csak egyik része a dolognak. Olyan állagot kap a tészta, ami - szerintem - csupán élesztővel sohasem érhető el. Lágy lesz, de nem habos. Selymes tapintású, de nem azért mert zsiradék van benne. Be kell látnom, hogy a kovász nélküli kenyér tényleg csupán kelt tészta.
Mézes szarvas szalámis töltelék körtés balzsamecettel
Most olyan töltött cipót csinál, ami önmagában is megállja a helyét reggelire, vagy amikor megéhezünk.
A töltelékhez vastagabb szeletekre kell vágni a vöröshagymát és olajon megpirítani, közben hozzá kell dobni a kisebb darabokra vágott szarvas szalámit.
Erre megy rá egy kis körtés balzsamecet. Muszáj néhány percig még együtt pirítani, hogy az ecet kipárologjon és csak az aroma maradjon meg.
Sütés után Sára leöntötte róla a zsírt és minimális vad dohány mézzel meglocsolta, valamint apróra vágott, friss kakukkfüvet kevert hozzá.

A kinyújtott kenyértésztába került a töltelék, kb. fél órát pihentek a cipók utána mentek a forró sütőbe.

Meg kell mondanom, hogy a szalámi, méz és balzsamecet kreáció kimondottan jó lett. Meg fogjuk ismételni.





Nincsenek megjegyzések: