Translate

2013. július 30., kedd

Banánvirág saláta

Részben megszegtem a fogadalmamat, hogy elindulok a főztömmel dél felé, vagyis előtérbe helyezem az olaszos, spanyolos, görögös ételeket. Tettem erre irányuló lépéseket, de nem vettem a fáradtságot, hogy megírjam a recepteket, sőt még egy fotóra sem méltattam őket, igaz rendesen toltam a falatokat a fejembe. Szóval nem szegtem fogadalmat, mivel teszem a dolgom és főzök, de valahogy nem látom, hogy mit is írhatnék ezekről a fogásokról. Annyi az ilyen recept, hogy nem kell már ide az enyém. Persze, ha valami újdonságot bele tudok csempészni, vagy valami hasznos trükk jut az eszembe, akkor feltétlenül jelentkezem. :)

2013. július 29., hétfő

Garnéla viasztökkel

Tény, hogy azt mondtam, hogy irány dél, azaz kicsit hanyagolom a távolkeleti ízeket, de bevallhatom, hogy már akkor is tudtam, hogy legalább heti egyszer biztosan marad.
Könnyű, nyári ételt készítettem viasztökkel, de épp úgy jó lenne hozzá egy zöld kanadai vajtök is. Szóval, ez a viasztök jópofa dolog. Felhasználása széles körű, a kínaiak mindenfélét készítenek belőle, de pl. a vietnamiak főként levesbe használják. Nekem tetszik a pirított változat. Igaz , ha az ember a kelleténél tovább süti, akkor igencsak kásássá válik.


2013. július 24., szerda

Scampi paradicsomszószban


Haragszom a scampira. Magamra persze nem, hiszen hihetetlenül megengedő tudok lenni magamhoz. Hogy igazam van-e, vagy sem majd döntse  el ki-ki maga. Úgy kezdődött, hogy a Sára már egy ideje nyaggat, hogy szerezzek scampit, mert sokkal jobban ízlik neki, mint a garnéla. Igaza is van.
Annyi morgást azért bedobnék, hogy éttermek tömkelege hirdeti fennen az étlapján, hogy van scampi. Van a .....-t!  Van neki valamilyen garnélája, de az nem scampi. Ráknak persze rák, de garnéla és garnéla íze között is van különbség, de a scampi egyáltalán nem garnélás ízű.
Ez csak azért zavar, mert szerintem egy étteremnek tudnia kell mit ad. Félek, hogy pontosan tudja is, hogy átveri a kuncsaftot.

2013. július 23., kedd

Mángoldos ricottával töltött kagylótészta paradicsomszószban sütve




Mikor is juthatna eszébe az embernek sütőben készíteni ételt, ha nem kánikula idején, még akkor is, ha egyszerű és gyors ételről van szó.
Volt otthon egy doboz ricotta túró, aminek a szavatossága már a lejárat közelében volt, ezért illő felhasználni. Találtam otthon a tészták között egy óriás kagylótésztát, amit a ricottával gondoltam megtölteni. A tölteléket mángolddal keverve képzeltem el. A kertből szedtem jó pár levelet és apróra vágtam, majd serpenyőben olívaolajjal egy perc alatt megpároltam. Sót, borsot tettem hozzá és némi igen apró szemű kapribogyót, végül pár levél aprított bazsalikomlevelet.

2013. július 22., hétfő

Kék kagyló rizsborban párolva citromfűvel és korianderrel

Vettem fél kiló kékkagylót. Nem gyakori falat nálunk valamiért, pedig szeretem. Illetve pontosan tudom, hogy mi az oka, Sára nem lelkesedik érte. Megjegyzem, most falta szorgalmasan, ami meg is lepett, de leginkább ő lepődött meg saját magán.

 Visszakanyarodva, valahogy jobban ízlik, ha nem én készítem. Nem gondolom magam bénának, de olyan ez, mint a rántott sajt dolog. Akkor ízlik, ha más csinálja. Na mindegy. Ezt most én készítettem. Arra gondoltam, ha meglepem magam valami újszerű ízvilággal, akkor kedvemre való lesz. És így is lett. Mivel a fő étel egy paradicsomos dolog volt, ezt a kagylót semmi esetre sem akartam paradicsommal.

2013. július 21., vasárnap

Garnéla csicsókapürével és egy beszólás


Szeretem a csicsókát, de a színét nem. Az a bajom vele, hogy az a fura koszos színe lesz, bármit is teszek vele, de az íze tetszik. Más néven a szegények articsókájának as hívják, mivel íze hasonló az articsókáéhoz. Úgy gondoltam, hogy ez az aroma a rákkal passzolni fog egymáshoz.

Kerti tavi lecsó, elgurult a gyógyszerem módra

Tegnap folytatódott a kertitó építés. Egyrészt a tó szélét borító kőlapok alátámasztása nem sikeredett igazán stabilnak, ezért kis térkövekkel kezdtem kirakni a régebbi nagyobb kövek helyett. A nagy vöröses kövek helyére kis szürkék kerületek. Áááá, dehogy volt sziszifuszi munka. Mindössze pár ezerszer kellet újra átrakni a köveket. Egy darabig minden lelkesítő volt, de az utolsó sor kövek valahogy nem akarták megtalálni a helyüket. Most örültem, hogy nem lett elég amit vettünk, és befejezhetem a küzdelmet.

Aztán jött a kavicsos rész tuningolása. Természetesen a kavics is elfogyott. Egész nap sziklákat kellett pakolni. Naná, hogy az időnként a legmélyebb ponton levő gödörbe beesett egynéhány szikla. Eszemben nem volt alámerülni, szóval lábbal kezdtem kiemelni. Ááá, dehogy sérült le e lábam. Viszont kereken két kávét is ittam a lábamat a tóba lógatva. Ez aztán kárpótolt mindenért. Estére szerintem olyan nyolcvan százalékosan kész lett a part eldolgozása. Hamarosan mehetnek a növények a tóba. Hihetetlen, hogy a növényeink két telet is kibírtak egy festékes vödörben. Nagyon akarhatták ezt az új tavacskát :)

2013. július 18., csütörtök

Sárgaparadicsom leves

Kaptam egy felkérést Xsarától, aki a Xsara, próbálkozásaim a konyhában blogot írja. A felkérés lényege, hogy a  Fő az egészség mozgalomban vegyek részt. 

A játék szabályai pedig:
1. Ha megkaptad a felkérést, tölts fel egy olyan ételt a blogodra vagy honlapodra - a mozgalom logójával együtt -, amit egészséges vagy a megszokottnál egészségesebb módon készítettél el.
2. Az egyetlen kikötés a recepttel kapcsolatban az, hogy megfeleljen a "Fő az egészség!" mozgalom szempontjainak.
3. A recept mellett tanácsokat adhatsz egészséges elkészítési módokról, vagy írhatsz alapanyagokról is.
4. A felkérést 2-3 bloggernek add tovább, akiket erről értesítesz kommentben vagy e-mailben.

2013. július 16., kedd

A Műkedvelő esete a kertitó építéssel és a rizseshússal


Történt egyszer, hogy életem szerelme belépett az életembe. Ezzel még nem is lenne semmi gond, de szerelmünk hajnalán hoztunk egy közös döntést, miszerint az  amúgy jó adottságokkal rendelkező, ám kevéssé szerethető kertünket felújítjuk, pontosabban átalakítjuk, legpontosabban: a dzsungelszerű káoszból Kertet kreálunk. Na, ezzel sem volt elvileg baj, de az első előjeleket, miszerint a csajom egy "kreopata" le kellett volna vennem. Gondolom ilyen szó nincs, no meg én is ebben a pillanatban találtam ki. Jelentése annyira kreatív, hogy az már szinte klinikai eset.
Ekkor történt az, hogy a kertrendezés egyik napján otthon maradtam és azt eszeltem ki, hogy mire hazaér megépítem a kis fakockákból álló utat a terasz és a kis kertitó között. Így is lett. Hazaérve mutatom neki az eredményt dicséretre áhítozva. Csak annyit bírt mondani, hogy ez az egyenes vonal nem maradhat. Készítettem egy szép kis íves utacskát, ez nem tetszett neki. Fogta, felszedte az összes fakockát és elkezdte kígyómozgás szerűen letenni. Így titokban megsúghatom, hogy a látszat ellenére teljesen egyenesen végig lehetett menni rajta anélkül, hogy az embernek kacsáznia kellett volna, mert pont egy kényelmes lépésnyi volt egy-egy ív. Ez volt az intő jele annak, ami mára lassan már megszokott a lelkemnél, hogy évente átrendezi, vagy inkább átépíti a kertet. A részletekbe nem megyek bele, mert se vége, se hossza, de annyit tudni kell, hogy mostanában előszeretettel épít mini kőkerítést a kertbe. Malterkeverési és falépítési tudás nélkül arra hivatkozva, hogy jó lesz ez így és, ha nem sikerül és összedől majd újra rakja.

2013. július 11., csütörtök

Sült békacomb


Nehezen tudom eldönteni, hogy a békacomb furcsaságnak számít-e, vagy sem, mivel emlékeim szerint már a kommunizmusban is sok étterem étlapján szerepelt. Nekem mindenesetre furcsaság, mivel nem gyakran eszünk mi magyarok ilyet, de én sem. Furcsa azért is, mivel vitathatatlanul nehéz az ízét és állagát beazonosítani. Ízre kicsit csirkés, kicsit halas, de állagra a fene tudja.

2013. július 2., kedd

Fokhagymás rák korianderrel

Nincs rizsa és nincs hosszú, bonyolult recept. Fogj három gerezd fokhagymát és késsel lapítsd szét. A lappancsokat vágd négyrét. Dobd forró serpenyőbe egy evőkanál olívaolajjal, majd dobj rá 30-40 deka garnéla rákot, (ha ketten vagytok). Loccsants rá kis halszószt, hogy kellemesen sós legyen, egy mokkáskanál cukrot, hogy a lelket is melengesse. Süsd három percig, de ne vidd túlzásba, nehogy rágós legyen, vagy használj tigris rákot, mert az jobban bírja a gyűrődést. Vedd le a tűzről és szórd meg vastagon durvára aprított korianderrel. Na ennyi és mellesleg mennyei.

Csokiszuflé maracuja öntettel


 Tudvalevő, hogy nem vagyok egy nagy süteményes és ebből kifolyólag nem is szoktam sütni. Hát, most megtört a jég. Előre hangsúlyozom, hogy nem sikerült tökéletesen. Amiért mégis írok róla, hogy megint visszaigazolódott nálam, hogy jó ha az ember kikéri mások véleményét, de nem kell mindent pontosan követni, pláne ha az ember látja, hogy a dolog nem jó irányba halad. Persze annyi biztonsági tartalékot betettem, hogy áthívtam a szomszédomat, aki régen a híres Fórum szálló kávézójában volt cukrász.

2013. július 1., hétfő

Feta saganaki

Nehogy könnyű legyen az életem, már megint sikerült olyan ételt választanom, aminek az eredetét vita övezi. Szóval leginkább görög ételként ismerjük, de valószínűleg török eredetű. Lehet ez azért, mert a név valójában egy egyszemélyes edényre utal, amiben ezt-azt sütnek és abban is tálalják. Eredetileg a török sahan nevet kapta, ami egy két füllel ellátott pici rézedény. Szóval ilyenem aztán nincs, de van két picike vas tálcám és azt gondoltam ez is megteszi. Így is lett.